Fényi Gyula (1845-1927)

Fényi Gyula S. J. 1845. január 8-án Sopronban látta meg a napvilágot. Szüleitől a Finck István nevet kapta, amelyet később változtatott Fényi Gyulára. Nem volt könnyű gyerekkora. Miután szülei meghaltak, nevelőszülei íratták be a soproni bencés gimnáziumba. Az érettségi után Kalksburgba ment, és jelentkezett a jezsuita rendbe. Mindössze 19 éves volt, amikor a nagyszombati jezsuita iskolában megkezdte tanulmányait. Miután elvégezte az öt éves alapképzést, Kalocsára küldték. Kalocsai küldetése alatt vette fel a magyarosabb Fényi vezetéknevet. 1874-től az innsbrucki egyetem hittudományi karán tanult 1878-ig, ekkor pappá szentelték. 1878-ban ismét a kalocsai Érseki Főgimnáziumban folytatta tanári munkáját. 1880-ban nevezik ki asszisztensnek a kalocsai obszervatórium vezetője, C. Braun mellé. 1882-ben a Jezsuita Rend úgy látta, hogy a rend pozsonyi főiskoláján van nagyobb szükség rá matematikatanárként. 1885-ben rendelték vissza, hogy átvegye az obszervatórium irányítását. Vezetésével teljesedett ki a Nap megfigyelésére összpontosító kutatómunka. Fő területe a protuberanciák, azaz a Nap peremén megfigyelhető, hatalmas gázkilövellések vizsgálata volt. Harmincegy esztendőn keresztül végzett folyamatos megfigyeléseket; ezen a területen ez a leghosszabb homogén, vizuális észleléssorozat.
Egyik legfontosabb művét 1896-ban jelentette meg. Ebben főleg a Nap gázkitöréseivel és a naplégkör felépítésével foglalkozott. Fényi igazgatósága alatt, nemcsak protuberancia-megfigyelések születtek, hanem rendszeresek a napfolt-észlelések is; ezek a folyamatos adatsorok a mai napig felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Bár vizuális észlelő volt, őt is megérintette a haladás szele és spektroszkópiával is foglalkozott. Elsőként készített használható színképet egy napfáklyáról. Akkoriban még kevesen gondolták, hogy a naptevékenység és bizonyos meteorológiai jelenségek között összefüggés van; Fényi ezen kevesek közé tartozott. Bár Fényi kutatásának elsősorban csillagászat, a Nap állt a középpontjában, nagyon fontosak meteorológiai megfigyelései is. A napfénytartam mérésére saját eszközt épített, a Jordan  Fényi-féle műszert. Később a naptevékenység és a meteorológia kapcsolata, a kettő közötti összefüggések keltették fel figyelmét. 32 éves munkája a huzatos kupolában egészségére is rányomta bélyegét. 1913-ban mondott le posztjáról. Megfigyeléseit egészen 1917-ig folytatta. 1926-ban meggyengült egészségi állapota miatt visszaköltözött a jezsuiták rendházába. Tuberkolózisban szenvedett, 1927. december 21-én, 82 évesen halt meg. Sopronban és Kalocsán utca viseli nevét és szobor állít neki emléket, Miskolcon gimnáziumot és teret neveztek el róla. Sopronban emléktábla díszíti szülőháza falát; 1971 óta pedig egy kráter viseli nevét a Holdon.