Breuer György (1887-1955)

 

Született Stájerlak-Aninán, iskoláit és a kereskedelmi akadémiát Szegeden végezte. Hivatali pályáját, mint adminisztratív tisztviselő a bányaműveknél kezdte meg, de érdeklődése a madarak felé irányult. Az első világháború után a Sopron melletti Brennbergbányára kényszerült átköltözni, ahol ugyancsak a szénbányáknál nyert alkalmazást. Mint ornitológus azonban ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna.
Lakása mellett húzódnak a nagy soproni erdőségek, a közelben fekszik a Fertő, vízimadár világával, amit gyakran felkeresett. Figyelte a madárvonulást. Vizsgálatainak eredményeit gyakran publikálta. Lelkesen terjesztette a madárvédelem gondolatát, és ez indította Őt arra, hogy amikor 1927-ben megalakult a Magyar Ornitológusok Szövetsége, azonnal ott is pozíciót vállaljon és a soproni tagozatot megszervezze. A MOSZ fertői madárvártája részben az Ő áldozatkészségéből jött létre. Helyzeti adottságai és kiváló nyelvkészsége következtében a magyar és osztrák ornitológusok együttműködését is elősegítette. Jegyzetei, amelyek Nagy Sándor-féle gyorsírással készültek, 34 kötetet tesznek ki. Ezek egy részének feldolgozása a mai napig is tart.
1944. súlyos év számára, a németek koholt vádak alapján keresik. Hosszú ideig bányászai rejtegetik, végül azonban mégis elfogják és Sopronkőhidán tartják fogva. Később kiszabadul és 1946. november 20-án Vajk Artúr bányaigazgatóval közösen megakadályozzák, a brennbergi német családok kitelepítését. 1947 és 1949 között Sopronban lakott, majd 1949 és 1953 között Lovásziban, ezt követően haláláig Nagykanizsán élt. Ekkor visszatért a madártanhoz. Nevét egy Mallophaga- faj viseli: Brüelia breueri Balát, 1983. Minden munkáját a legnagyobb precizitás jellemezte. Ereje teljében, aránylag fiatalon 1955-ben vakbél perforáció vetett véget dolgos életének.