Őszinte beszélgetés a magyar folklórról a XXI. században. Személyes élmények, tapasztalatok a külhoni magyarság körében. A Nemez Banda olyan népzenei formáció, akik az autentikus magyar népzenét képviselik. Céljuk, hogy a népzene világát közelebb hozzák a mai fiatalsághoz. A Banda vezetője Korényi Vendel, dolgozott külföldön, előző és mostani zenekarával bejárta a határon túli területek jó részét. Ezen az eseményen személyes történeteken keresztül beszél nekünk a Nemez Banda külföldi megjelenéseiről, a Kőrösi Csoma Programban szerzett tapasztalatairól, határon túl megélt élményeiről.
Egy őszinte beszélgetést hallhatnak az érdeklődők a folklór jelenkori működéséről,
a külföldi magyar közösségek világáról, és hogy hogyan lehet a hagyományt ma is élővé tenni.
Szó esik arról is, hogy:
Milyen a magyar folklórral külföldön dolgozni?
Hogyan fogadják a magyar népzenét más országokban?
Milyen közösségekhez jutott el a Nemez Banda és milyen tapasztalataik vannak más országokban?
Milyen személyes élmények és tanulságok születtek az elmúlt években?
Az előadás előtt és után a Nemez Banda muzsikál.
A félév utolsó rendezvényét koccintással zárjuk.
Magyarnak lenni mindenütt mást jelent. Más a határokon belül, más a határokon kívül. Más az Őrvidéken, más Erdélyben. Megint más az anyaországtól távolabb. Mi ezen az estén „csak egy ugrásra” látogatunk, az Őrvidékre/Várvidékre/Burgenlandba. Több mint száz éve már, hogy megváltoztak a határok, és több ezer ember egy másik országban kényszerült leélni életét. Meg tudták-e őrizni magyarságukat több nemzedéken át? Milyen most ott magyarnak lenni?
Kelemen László, az UMIZ (Magyar Média- és Információs Központ) intézményvezetője lesz a vendégünk, aki bemutatja a határon túli magyarság helyzetét. Az UMIZ Alsóőrön (Unterwart) működik, amely a mai napig Ausztria egyedüli önkormányzata magyar nyelvű többségi népességgel.
Előadónk beszél arról, hogy mi is az a „Burgenland”? Mit is jelent ez, hogyan alakult ki, és mik a legfontosabb jellemzői. Hallhatunk az őrvidéki magyar népcsoport társadalmi jellegéről és szociális jellemzőiről, az őrvidéki nyelvjárás sajátosságairól.
Betekintést nyerhetünk abba, hogy a különböző szervezetek (egyház, törvényi keretfeltételek, oktatás, média), milyen hátteret biztosítanak ma a magyarság nyelvi-kulturális identitásának megőrzéséhez.
Átfogó képet kaphatunk az Őrvidéken zajló egyesületi és szervezeti életről, és hogy mindebben milyen szerepe van az UMIZ-nak.
Az est zárásaként pedig a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület bemutatkozó műsorát láthatják, mintegy bizonyítékként arra, hogy van még magyar kulturális élet az Őrvidéken.
Joseph Haydn a kiváló bécsi klasszicista zeneszerző életének egy jelentős részét (30 évet) Kismartonban (ma Eisenstadt) és Fertődön, az Esterházyak szolgálatában töltötte. 1761-ben Esterházy Pál Antal vette fel az akkor már ismert zeneszerzőt. Alapjában véve három különféle működési területet bíztak a zenészre. Karmesterként naponta kellett a zenekarral és az énekesekkel próbákat tartania, valamint előadásokat vezetnie, ezenkívül neki kellett megírnia zeneszerzőként az előadandó művek nagy részét, végül hivatalnokként is helyt kellett állnia. Ebben a minőségében könyvtárosként, hangszertárosként és személyzeti főnökként kellett tevékenykednie. Haydn mindennek remekül eleget is tett. és a későbbi Esterházi Miklós támogatásával egy zenei központot hozott létre a korabeli Fertődőn. Persze nem ment mindig minden könnyen, de Haydn néha humorral, máskor leleményességgel sok problémát megoldott, miközben remekművek születtek a kezei alatt. Ezen a rendezvényen remek zenék kíséretében megismerhetjük a mindennapi életet a két kastély között.
