Különleges keleti utazásra hívjuk és várjuk Önöket következő szabadegyetemi előadásunkon. Előadónk, Dr. Tóth Attila fogorvos, "élményutazó" úti beszámolója iráni művészeti kalandozásairól. Számos saját készítésű fotóval illusztrált bemutató Irán kincseiből, ahol az Ezeregyéjszaka világa ma is elevenen él. Sajnos napjainkban nehéz eljutni és élvezni ezt a csodálatos mesebeli gazdagságot és épített örökséget, amely félő,hogy a háborúk áldozatává válhat.
Egy kis ízelítő a csodás művészeti örökségből a teljesség igénye nélkül. Aki járt ott, az nem felejti. Ez a mondat is érzékelteti a csodát, ahogy a perzsák mondják:
"Aki Iszfahánt látta az a fél világot látta...."

Rendhagyó ismeretterjesztő alakalomra, filmvetítésre és közönségtalálkozóra várjuk Önöket, a szokásostól eltérő időpontban, ezúttal szerdai napon. Bemutatjuk Szendőfi Balázs “Hegyizene 2.” című természetfilmjét Szendőfi Balázs természetfilmjének, a 2024-ben nagy sikert aratott Hegyizenének a folytatása. A film második része is az Erdélyi-szigethegységről szól, amelynek számos területe mind tudományos feltártságában, mind a köztudatban némileg „fehér folt”. A filmben megszólal a táj, a valóságban is megszólít minket a mesélő hangján keresztül, és a már-már valószínűtlen, meseszerű vadregényesség bemutatása mellett kendőzetlenül szembesít bennünket azzal, mennyire lelketlenül és milyen drasztikusan pusztítjuk még a megközelíthetetlen hegyek őstermészetét is, napról napra kevesebbet hagyva belőle.
Míg az első részben a bányatevékenység és a túlturizmus, itt pedig a többek közt a fakitermelés (erdőirtás), a vízerőművek és útépítések kerülnek górcső alá.
A film zenéje nemcsak kísérőzene. Mint a cím is mutatja, fontos, talán a mesélővel egyenrangú szerepe van az üzenet közvetítésében,
amit nem leheséges csak szavakkal és képekkel elmondani. Fekecs Ákos és Szendőfi Balázs handpan-basszusgitár duettjei festik alá a jeleneteket, a sziklák közt csobogó víz lágy állhatatosságával teremtve meg az Erdélyi-szigethegység hangulatát. A film hossza: 1:15’
Mesélő: Nagy Katica
Írta, rendezte, fényképezte, vágta: Szendőfi Balázs
Rendezőasszisztens: Tószögi György és Szűcs Gábor
Zeneszerző: Szendőfi Balázs (fretless basszusgitár) és Fekecs Ákos (handpan és nyelves dob)
Hangmérnök: Pálfi Balázs, Sonic Garden Stúdió
Producer: Szendőfi Balázs A bemutató után beszélgetés az alkotóval, Szendőfi Balázzsal.

Az előadásban a galócákat, a sokak által rettegett gombanemzetséget járjuk egy kicsit körbe. Megtudhatjuk mitől galóca a galóca, mik a legközelebbi rokonaik, és tényleg olyan nagyon félni kell-e tőlük. Szó lesz továbbá az erdőkben betöltött szerepükről és arról, hogyan befolyásolják az emberek életét.

Sopronkövesd első említésének 700. évfordulójára készülve, a közelmúltban megjelent a község monográfiájának első kötete, mely a település köztörténetét (eseménytörténet, művelődéstörténet, gazdaság- és társadalomtörténet) foglalja magában a kezdetektől napjainkig. A szisztematikus levéltári kutatáson alapuló monográfia tudományos megközelítéssel tárja az olvasó elé Sopronkövesd múltját. A Sopronkövesd Község Önkormányzata és az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára kiadásában megjelent, gazdagon illusztrált művet nemcsak sopronkövesdieknek, hanem az elszármazottaknak és az érdeklődő közönségnek is ajánljuk.

"Hatalmas elefántok, magasból zúduló vízesések, 1500 éves freskók, végeláthatatlan teaültetvények, nyüzsgő városok és érintetlen természet. Néhány egymástól teljesen eltérő jellemző, amiről azt gondolhatnánk, nincs bennük semmi közös – ám, ha az Indiai-óceán által teljesen körülölelt szigetországra, Srí Lankára gondolunk, rögtön látjuk a közös nevezőt. Kíváncsi vagy milyen volt tuk-tukkal felfedezni ezt a Magyarországnál kisebb területű szigetországot, közben elefántok között és kanyargó szerpentineken haladva? Ha igen, akkor ez a kalandokkal és izgalmakkal teli úti beszámoló neked szól!" (B.D.)

A családi emlékezet általában a nagyszülőkig és a közvetlen unokatestvérekig tartja számon a rokonságot. A régi fényképalbumokat lapozgatva szaporodnak a számunkra ismeretlen rokonok, barátok. Egy bizonyos kort elérve sokakat foglalkoztat a honnan jöttünk, kik voltak az őseink kérdése. Kis szerencsével a kutatáshoz mára alig kell kimozdulnunk otthoni karosszékeinkből. E téren az elmúlt 10-15 év robbanásszerű változásokat hozott. Az első lépéseket mindenképpen otthon kell megtenni az analóg források feltérképezésével. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy élnek még a szüleink, nagyszüleink, őket kell kikérdezni, felderítve a közvetlen családtagok születési, házasságkötési, halálozási helyét és idejét. Hasznos lehet a családi emlékezet megőrzése interjúk révén az idősebb családtagokkal, rokonokkal. Az okos telefonok korában ez könnyen megoldható. Érdemes előre összeállítani egy kérdéssort, ami minden fontosabb információra kiterjed. Át kell nézni a családi fotókat, rákérdezve a rajtuk lévők nevére, elkészültük helyére, idejére. Ezt követheti a családi iratok számbavétele, rendezése, állagvédelme. Az otthon szerzett információk birtokában indulhat a tényleges családfakutatás a levéltárakban, illetve online. Ennek szabályai nem egyszerűek, de megtanulhatók.

A magyar huszár nem pusztán egy katonai fegyvernem, hanem a magyar történelem egyik napjainkban is élő, meghatározó jelképe. Bátorság, gyorsaság, cselvetés és elegancia egyesül benne a hazaszeretettel. Története a végvári portyáktól, a 48-as legendás huszárokon át a második világháborúig tart. A huszárság története több mint ötszáz évet ölel fel, és messze túlnő Magyarország határain, hiszen Európa nagy hadseregei mind átvették ezt a sajátosan magyar harcmodort. Az előadás bemutatja, miként vált a huszár a nemzeti identitás egyik legerősebb szimbólumává, hogyan születtek a híres hőstettek és miért mondható, hogy a huszár „sokkal több mint katona”. Szó esik arról is, hogy a huszárság nemcsak a harctéren, hanem a magyar közéletben is meghatározó szerepet játszott, hiszen huszár volt többek között gróf Széchenyi István, gróf Batthyány Lajos vagy gróf Tisza István is. A TIT-előadás arra keresi a választ, hogyan lett ebből a könnyűlovas harcosból nemzeti ikon, és miért dobban meg ma is a szívünk ha magyar huszárt látunk.

Joseph Haydn a kiváló bécsi klasszicista zeneszerző életének egy jelentős részét (30 évet) Kismartonban (ma Eisenstadt) és Fertődön, az Esterházyak szolgálatában töltötte. 1761-ben Esterházy Pál Antal vette fel az akkor már ismert zeneszerzőt. Alapjában véve három különféle működési területet bíztak a zenészre. Karmesterként naponta kellett a zenekarral és az énekesekkel próbákat tartania, valamint előadásokat vezetnie, ezenkívül neki kellett megírnia zeneszerzőként az előadandó művek nagy részét, végül hivatalnokként is helyt kellett állnia. Ebben a minőségében könyvtárosként, hangszertárosként és személyzeti főnökként kellett tevékenykednie. Haydn mindennek remekül eleget is tett. és a későbbi Esterházi Miklós támogatásával egy zenei központot hozott létre a korabeli Fertődőn. Persze nem ment mindig minden könnyen, de Haydn néha humorral, máskor leleményességgel sok problémát megoldott, miközben remekművek születtek a kezei alatt. Ezen a rendezvényen remek zenék kíséretében megismerhetjük a mindennapi életet a két kastély között.