Szeretettel hívjuk és várjuk Önöket az Őrvidék Ház és a Soproni TIT  közösen szervezett előadására, mely egy 1889-es, ugyancsak vakmerő vállalkozás részleteibe avatja be a résztvevőket. Egy körmendi testvérpár 17 napos, 1500 km-es utazását ismerhetjük meg Körmend és Párizs között - velocipéden!

Előadó: PINTÉR GYÖRGY muzeológus Batthyány-Strattmann Múzeum, Körmend

A velocipéd a kerékpározás őskorába visz vissza bennünket. Két őrvidéki (közelebbről körmendi) legény, Udvary Feri és Udvary Jenő a magasgépnek is nevezett velocipéden utazva vállalkoztak arra,  hogy előbb eljussanak Párizsba, az aktuális világkiállítás helyszínére, 
megcsodálni a frissen felavatott Eiffel-tornyot és kideríteni, hogy mi a csodát jelenthet a „kokott” szó. Ezt követően Torinóba indultak tovább, az Alpokon át, hogy találkozhassanak a „Nagy Hontalan” Kossuth Lajossal. Az útjuk minden volt, csak unalmas nem. Ezt a kalandos utazást kísérhetjük végig ezen az estén, sok képpel, és előadónk megszokott, kicsit humoros, de tárgyilagos stílusában. 

A családi emlékezet általában a nagyszülőkig és a közvetlen unokatestvérekig tartja számon a rokonságot. A régi fényképalbumokat lapozgatva szaporodnak a számunkra ismeretlen rokonok, barátok. Egy bizonyos kort elérve sokakat foglalkoztat a honnan jöttünk, kik voltak az őseink kérdése. Kis szerencsével a kutatáshoz mára alig kell kimozdulnunk otthoni karosszékeinkből. E téren az elmúlt 10-15 év robbanásszerű változásokat hozott. Az első lépéseket mindenképpen otthon kell megtenni az analóg források feltérképezésével. Ha
olyan szerencsések vagyunk, hogy élnek még a szüleink, nagyszüleink, őket kell kikérdezni, felderítve a közvetlen családtagok születési, házasságkötési, halálozási helyét és idejét. Hasznos lehet a családi emlékezet megőrzése interjúk révén az idősebb családtagokkal, rokonokkal. Az okos telefonok korában ez könnyen megoldható. Érdemes előre összeállítani egy kérdéssort, ami minden fontosabb információra kiterjed. Át kell nézni a családi fotókat, rákérdezve a rajtuk lévők nevére, elkészültük helyére, idejére. Ezt
követheti a családi iratok számbavétele, rendezése, állagvédelme. Az otthon szerzett információk
birtokában indulhat a tényleges családfakutatás a levéltárakban, illetve online. Ennek szabályai nem
egyszerűek, de megtanulhatók.

A magyar huszár nem pusztán egy katonai fegyvernem, hanem a magyar történelem egyik napjainkban is élő, meghatározó jelképe. Bátorság, gyorsaság, cselvetés és elegancia egyesül benne a hazaszeretettel. Története a végvári portyáktól, a 48-as legendás huszárokon át a második világháborúig tart. A huszárság története több mint ötszáz évet ölel fel, és messze túlnő Magyarország határain, hiszen Európa nagy hadseregei mind átvették ezt a sajátosan magyar harcmodort. Az előadás bemutatja, miként vált a huszár a nemzeti identitás egyik legerősebb szimbólumává, hogyan születtek a híres hőstettek és miért mondható, hogy a huszár „sokkal több mint katona”. Szó esik arról is, hogy a huszárság nemcsak a harctéren, hanem a magyar közéletben is meghatározó szerepet játszott, hiszen huszár volt többek között gróf Széchenyi István, gróf Batthyány Lajos vagy gróf Tisza István is. A TIT-előadás arra keresi a választ, hogyan lett ebből a könnyűlovas harcosból nemzeti ikon, és miért dobban meg ma is a szívünk ha magyar huszárt látunk.