"Hatalmas elefántok, magasból zúduló vízesések, 1500 éves freskók, végeláthatatlan teaültetvények, nyüzsgő városok és érintetlen természet. Néhány egymástól teljesen eltérő jellemző, amiről azt gondolhatnánk, nincs bennük semmi közös – ám, ha az Indiai-óceán által teljesen körülölelt szigetországra, Srí Lankára gondolunk, rögtön látjuk a közös nevezőt. Kíváncsi vagy milyen volt tuk-tukkal felfedezni ezt a Magyarországnál kisebb területű szigetországot, közben elefántok között és kanyargó szerpentineken haladva? Ha igen, akkor ez a kalandokkal és izgalmakkal teli úti beszámoló neked szól!" (B.D.)

A családi emlékezet általában a nagyszülőkig és a közvetlen unokatestvérekig tartja számon a rokonságot. A régi fényképalbumokat lapozgatva szaporodnak a számunkra ismeretlen rokonok, barátok. Egy bizonyos kort elérve sokakat foglalkoztat a honnan jöttünk, kik voltak az őseink kérdése. Kis szerencsével a kutatáshoz mára alig kell kimozdulnunk otthoni karosszékeinkből. E téren az elmúlt 10-15 év robbanásszerű változásokat hozott. Az első lépéseket mindenképpen otthon kell megtenni az analóg források feltérképezésével. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy élnek még a szüleink, nagyszüleink, őket kell kikérdezni, felderítve a közvetlen családtagok születési, házasságkötési, halálozási helyét és idejét. Hasznos lehet a családi emlékezet megőrzése interjúk révén az idősebb családtagokkal, rokonokkal. Az okos telefonok korában ez könnyen megoldható. Érdemes előre összeállítani egy kérdéssort, ami minden fontosabb információra kiterjed. Át kell nézni a családi fotókat, rákérdezve a rajtuk lévők nevére, elkészültük helyére, idejére. Ezt követheti a családi iratok számbavétele, rendezése, állagvédelme. Az otthon szerzett információk birtokában indulhat a tényleges családfakutatás a levéltárakban, illetve online. Ennek szabályai nem egyszerűek, de megtanulhatók.

A magyar huszár nem pusztán egy katonai fegyvernem, hanem a magyar történelem egyik napjainkban is élő, meghatározó jelképe. Bátorság, gyorsaság, cselvetés és elegancia egyesül benne a hazaszeretettel. Története a végvári portyáktól, a 48-as legendás huszárokon át a második világháborúig tart. A huszárság története több mint ötszáz évet ölel fel, és messze túlnő Magyarország határain, hiszen Európa nagy hadseregei mind átvették ezt a sajátosan magyar harcmodort. Az előadás bemutatja, miként vált a huszár a nemzeti identitás egyik legerősebb szimbólumává, hogyan születtek a híres hőstettek és miért mondható, hogy a huszár „sokkal több mint katona”. Szó esik arról is, hogy a huszárság nemcsak a harctéren, hanem a magyar közéletben is meghatározó szerepet játszott, hiszen huszár volt többek között gróf Széchenyi István, gróf Batthyány Lajos vagy gróf Tisza István is. A TIT-előadás arra keresi a választ, hogyan lett ebből a könnyűlovas harcosból nemzeti ikon, és miért dobban meg ma is a szívünk ha magyar huszárt látunk.

Joseph Haydn a kiváló bécsi klasszicista zeneszerző életének egy jelentős részét (30 évet) Kismartonban (ma Eisenstadt) és Fertődön, az Esterházyak szolgálatában töltötte. 1761-ben Esterházy Pál Antal vette fel az akkor már ismert zeneszerzőt. Alapjában véve három különféle működési területet bíztak a zenészre. Karmesterként naponta kellett a zenekarral és az énekesekkel próbákat tartania, valamint előadásokat vezetnie, ezenkívül neki kellett megírnia zeneszerzőként az előadandó művek nagy részét, végül hivatalnokként is helyt kellett állnia. Ebben a minőségében könyvtárosként, hangszertárosként és személyzeti főnökként kellett tevékenykednie. Haydn mindennek remekül eleget is tett. és a későbbi Esterházi Miklós támogatásával egy zenei központot hozott létre a korabeli Fertődőn. Persze nem ment mindig minden könnyen, de Haydn néha humorral, máskor leleményességgel sok problémát megoldott, miközben remekművek születtek a kezei alatt. Ezen a rendezvényen remek zenék kíséretében megismerhetjük a mindennapi életet a két kastély között.